Dohnányi Akadémia 2018 - Gálakoncert

A nemzetközi karmesterkurzus záróhangversenye
 
 

JOHN WILLIAMS FILMHARMONIKUSOK

 
 

Hol volt, hol nem: kint-e vagy bent? - A Kékszakállú-monda Gilles de Rais-től Kurt Vonnegutig

Szöveg: Ortutay Réka
 
Vajon miért állít emléket a néphit, az irodalom és sok kiváló zenész a történelem egyik első ismert sorozatgyilkosának? Miért ruházzák fel olyan tulajdonságokkal, mint a kék szakáll? Miért változik a történet végkifejlete korszakról korszakra? 
Írásunkban alámerülünk a történelem, a mítoszok, a mondák, a néphit, sőt a mélylélektan legmélyebb bugyraiba, és utánajárunk annak, miért is ihletett egy állítólagos kéj- és feleséggyilkos története annyi írót, költőt, képzőművészt arra, hogy alakját az örökkévalóságba merevítve megőrizze az utókor számára. Induljunk hát útra, és derítsük fel, hogy mit jelentett a legenda a szellemtörténet és a történelem különböző korszakaiban, hogyan tükrözte vissza az emberi élet, az emberi lélek és a világtörténelem legviszontagságosabb időszakait!
 
Történelmi előzmények és néphagyomány
 
A Kékszakállú alakja a történelem és a néphit homályából rajzolódik elénk és válik egyre élesebbé az évszázadok során. Kutatók és tudósok szerint figuráját két történelmi személy ihlette: a kegyetlenségéről híres Átkozott Conomore (egyes források szerint Comorre), aki a bretagne-i Poher királya volt. Sokak szerint ő nem csak a Kékszakállú, de a Trisztán és Izolda mondából is ismert Cornwall-i király, Márk történelmi előfutára is volt. Az ő várát tartja a néphit Kékszakáll egykori várának.
A másik történelmi alak, akit mindenképpen meg kell említenünk, Gilles de Montmorency-Laval (egyes források szerint Gilles de Rais vagy Retz, 1404-1440), akit a történetírás Jeanne D’Arc hűséges csatlósaként tart számon. Egyes források szerint még kísérletet is tett Johanna megmentésére. Később visszavonult a háborúskodásoktól, és egy sokkal sötétebb oldaláról vált ismeretessé: gyermekeket rabolt el és gyilkolt meg várában. Az inkvizíció végül letartóztatta, ő a hosszú per során bevallotta bűnösségét, majd kivégezték.
A két alak összefonódásából alkotta meg a néphit a gonosz Kékszakállú alakját, aki feleséggyilkosként tűnik fel mintegy 15 európai ország néphagyományában. A történet általában hasonló: Kékszakállú fiatal lányokat csábít el és vesz feleségül, amikor pedig kellemetlenné válnak számára (egyes mondák szerint teherbe esnek, mások szerint új feleséget talál) megöli őket, és várának egyik tömlöcében tartja holttestüket. Számos legendában már megjelenik a lezárt ajtók, vagy tiltott szobák szimbóluma, a próbatétel és a kíváncsiság motívuma. A feleségek száma is változó, egyes történetek szerint 7 lezárt ajtó van, mások szerint csak egy az, ami titkos. Egyszer a főhősnő – mert a nép ajkán élő történetek főhőse mindig a nő – öli meg a hazatérő férjét, máskor nővére és testvérbátyjai segítségével szabadul meg a halálos veszedelemből. 
 
Motívumról motívumra
 
Az emberiség szellemtörténete során nem ritka eset, hogy egy történelmi alak életre kel a szájhagyományban, és egy-egy fő jellemvonása mesés, fantasztikus vagy éppen tanulságos történeteket ihlet, gondoljunk csak Mátyás király alakjára a magyar népmondákban, aki álruhában járja az országot és igazságot oszt az emberek között. Mindezek mellett okot ad a gondolkodásra az a tény, hogy a Kékszakállú története toszkán, izlandi, görög, észt, német, sőt zanzibári néphagyományban is feltűnik, sőt Clarissa Pinkola Estés, jungiánus pszichológus kitűnő könyvében (Farkasokkal futó asszonyok – Beavatás a nőiség őseredetének titkaiba) egy magyar változatra hivatkozik. 
Mégis, melyek azok a motívumok, amelyek méltóvá tesznek egy történetet arra, hogy a néphagyomány oly hosszú évszázadokon keresztül „babusgassa”, tovább mesélje, tanulságokat szűrhessen le belőle? Mik azok a motívumok, amelyek minden történetben előfordulnak? 
Mindenek előtt beszéljünk a kék szakáll motívumról. A szakáll a férfiasság jelképe is. A kék szakáll a mitológiában a bölcsesség, a hatalom, az erő kifejezése. Zeusznak vagy Indrának (a villámlás, harc, mennydörgés istene a hindu mitológiában) is kék a szakálla. Egyes források a Kékszakállút az éjszaka sötétségével azonosítják, amely nap mint nap megöli feleségét, a világosságot, a fényt.
Visszatérve azonban a népi motívumokra, az első, és legfontosabb népi motívum a tiltott szoba. Ismerős történet: a Szép Miklós című népmesében, ahol a főhős a vár 366 szobájából egy szobát nem nyithat ki. Nem lehet tudni, hogy mit rejt a szoba, amit ezer lakat zár. Amikor kíváncsiságától hajtva mégis kinyitja, kiereszti a sárkányt (szörnyeteget) a börtönéből, és ezzel elindulnak viszontagságai is, melynek során száz próbát kell legyőznie, hogy a sárkányt (a bennünk élő gonoszt) legyőzze. A küzdelem ezalatt jelleme gyarapodik, és tanul a hibájából.
Másik jellemző népi motívum, a kíváncsiság, ami persze összefügg a tiltott szoba motívummal is. A Szép Miklós mesében is láthattuk, hogy a főhőst a kíváncsisága hajtja a megismerésre. Ezzel találkozhatunk pl. a Jancsi és Juliska mesében, de még számtalan mese vezérmotívuma a titok megismerni akarása. Gondoljunk csak a Hamupipőke cipő-motívumára, vagy a Világszép nádszál kisasszony mesére, ahol a királyfi kíváncsisága (amikor is egymás után hasítja fel a leányokat rejtő nádszálakat) kis híján a királykisasszony vesztét okozza.
Az említett népmesékben, akárcsak a Kékszakáll-történetekben is, a próbára tevés motívuma is lényeges szerephez jut. A szobát nem szabad kinyitni, az erdőbe nem szabad bemenni, a nádszálat nem szabad felhasítani – ki tudja-e állni a főhős ezt a próbát, a türelem próbáját?
És végül megemlíteném a feleséggyilkosság népi motívumát is. Bóka László (1910 – 1964, József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész) szerint minden nemzet mesevilágában fellelhető a nőcsábító feleséggyilkos alakja. Magyar balladakincsünkben ezt a típust a Molnár Anna-ballada Ajgó Mártonja testesíti meg. Ha úgy tetszik, ő a magyar Kékszakállú, aki elcsalja Annát a férje és gyermeke mellől. A férfi itt is tiltást fogalmaz meg az asszony felé: 
„Molnár Anna, édes kincsem,
Keress egy kicsit fejembe.
Keress egy kicsit fejembe,
Csak fel ne tekints az égre.”
 
Anna azonban feltekint az égre és meglátja a megölt asszonyokat, feltárul előtte a jövője, és, hogy életét mentse, megöli a férfit és visszatér családjához. A Molnár Anna-ballada nemcsak az elcsalt menyecske- és a feleséggyilkosság-, valamint a tiltott szoba és kíváncsiságmotívumban párosítható a Balázs Béla szövegkönyvére írt Bartók művel, hanem megjelenik benne a fejbenézés motívuma. A fejbenézés is egy ősi népi motívum, amikor valakinek a fejébe látunk, behatolunk a lelkébe és megismerjük teljes valójában. Ez fog visszaköszönni a Kékszakállú várának ajtajai mögött, csak amíg a népballadában a fejbenézés a helyes útra tereli a fiatalasszonyt, addig Bartók és Balázs esztétikájában a megismerés lehetetlensége a teljes elidegenedéshez vezet.
 
Érdekes adalék a történet mesepszichológiai magyarázata: Clarissa Pinkola Estés a már említett könyvében női meseként interpretálja a Kékszakállú történetet, mely a nő (nem a történet szereplője, hanem általában a nők) fejében játszódik. A történet szereplői a női lélek lélekrészeit testesítik meg. Kékszakáll a bennünk élő ragadozó, a szobák a naivitásunk miatt nem látható valóság, a kulcs pedig a megismerés kulcsa. Ha a megismerés megtörtént, akkor jönnek segítőink (a főhősnő testvérbátyjai és nővére), akik megszabadítanak a ragadozótól. 
 
 
Kékszakáll irodalmi belépője
 
A Kékszakállú első irodalmi ábrázolása Charles Perrault tollából bukkan fel (Histoires ou Contes du Temps passé, avec des Moralités – Történetek vagy mesék a régmúlt időkből, erkölcsi tanulságokkal) 1697-ben, a barokk és a rokokó közötti átmeneti időszakban, a XVII – XVIII. század Franciaországában. Perrault írása később Lúdanyó meséi címmel látott napvilágot. A könyv nyolc mesét tartalmazott, többek között a Csipkerózsika, a Hamupipőke vagy a Szamárbőr története mellett a Kékszakállú legendáját is feleleveníti. A történet főhőse Fatime, akit bátyjai mentenek meg a gyilkos férj haragjától. Perrault ezzel a könyvével, akarva-akaratlanul is elindította a Kékszakállú „diadalmenetét” a művészetekben, a feleséggyilkos alakja kiolthatatlanul behatolt az irodalomba és a zeneművészetekbe egyaránt. Kékszakáll karaktere Perrault meséjének megjelenésétől kezdve az 1920-as évekig kb. 20-szor öltött testet opera, pantomim, balett, mese, színdarab, kísérőzene, elbeszélés formájában, sőt 1960-ban Kass János elkészítette a Kékszakállú herceg vára illusztrációit, melyek erőteljes színvilága, kontrasztjainak letisztultsága továbbgondolkodásra készteti a könyvet lapozgatókat.
 
Vajon mit mond nekünk ez a történet? Mit súg, mit tanulhatunk belőle? Hát éppen ez az, hogy mindenkinek mást mond, és mindenkinek mást tanít, hiszen a történet értelmezése egyrészt függ a feldolgozótól, attól a kortól, amiben él, és természetesen függ az olvasótól, annak egyéni és társadalmi motivációitól. Ha csak az évszázadok során megjelent Kékszakállú történeteket vennénk górcső alá, könnyedén megrajzolhatnánk valamennyi korszak kulturális-társadalmi rajzát.
Már maga Perrault – bár valószínűleg a nép ajkán élő történeteket vetett papírra – a korízlésnek megfelelően formálta a mesekönyvet, amellyel a kor moralizáló társadalmát akarta kiszolgálni: minden mese végén úgynevezett erkölcsi tanulságot von le vers formájában, ez tartalmazza a szerző üzenetét a korabeli szalonok tagjai számára.
 
 
Forradalom és szatíra: Barbe Bleue
 
A XVIII. század második felében uralkodó szellemi irányzat a felvilágosodás, az értelem mellett az emberi szabadságjogokat, a zsarnokság megdöntését helyezte az előtérbe. Ezt tükrözi Michel-Jean Sedaine (1719 – 1797, francia drámaíró, leginkább operalibrettóiról volt ismeretes) Raoul, Barbe Bleue című drámája, mely a francia forradalom évében született. Barbe Bleu alakja itt kegyetlen zsarnokká változik, aki minden erkölcsi normát eltiporva gázol át az embereken. A dráma a feleség, Isaura zsarnokságból való megszabadítását követi nyomon.
 
A XIX. század közepén járunk, ekkora Európa már túl van a nagy polgári forradalmak időszakán, az európai monarchiák megrendültek, a polgárosodás eléri tetőpontját. Folytatódik a felvilágosodásban elindult társadalmi átalakulás, átrendeződés, a korabeli Franciaországban a képmutatás, az előkelősködés, a sznobizmus mindennapos jelenséggé válik. Nem véletlen tehát a szatirikus hangvétel megjelenése a művészetben.
Igazi társadalmi szatíra Offenbach Barbe bleu című „opéra bouffe”-ja 1866-ból, mely Offenbach többi művéhez hasonlóan (emlékezzünk csak az Orfeusz az Alvilágban című operettjére, mely a korabeli felső tízezer képmutatását „parodizálja”) a korabeli társadalom hamis normáira mér fricskát. Kékszakállú egyfajta zsebdonjuan-ként éli életét, amikor új asszony tetszik meg neki – és ez bizony minden héten megesik – akkor a régitől „megszabadul”, bezárja a pincébe, ahol a többi asszony is raboskodik. A zenemű cselvetések sorozata, melynek végén a bezárt feleségek megtalálják életük párját, az aktuális feleség, Boulette a Kékszakállú felesége marad, miközben az őt leleplezni próbáló király és királyi hatalom kap hideget és meleget is az alkotóktól, akik nem kegyelmeznek a polgári házasság intézményének sem. 
 
 
Szakállas papucsférj
 
A századforduló egészen új szellemi áramlatokat teremt világszerte. Még pár év és megkezdődik a nagy háború, de Európa már ekkor is puskaporos hordó. A nemesi nagybirtokok felbomlóban, a családok szétesnek, és hamarosan egész országok, nemzetek tűnnek el a világtörténelem porondjáról. A kapitalizmus erőszakosan pöfögi bele az emberek életébe az új világrend utálatos előképét, az elnyomott munkásosztály lázong, elindulnak a nőmozgalmak, a társadalmi szerepek megváltoznak, az ismert világ összeomlik. Új politikai pártok alakulnak, új társadalmi rétegek kerülnek előtérbe, a napot elsötétíti a gyárakból és az emberek lelkéből kiáramló füst és sötétség. Az irodalomban és filozófiában egymásnak ellentmondó irányzatok járják nap mint nap haláltáncukat, az eddig ismert értékek, úgy tűnik, elvesztik jelentőségüket. A világ egy katasztrófa küszöbén áll. Az egyén elidegenedése, elmagányosodása, az értékektől való eltávolodása végül az 1920-as évek dekadens irányzataiban éri el tetőpontját. De a művészet egyelőre még küzd. A romantikus világszemléletet a realizmus váltja fel. Ebben a korban olyan művek születnek, melyek rámutatnak a felbomló világrend kilátástalanságára, és a mögötte maradó űrre. Olyan irodalmi alakok kerülnek a középpontba, akik nem találják a helyüket a világban, kedvelt téma a művész és a polgár konfliktusa, a művész magánya, a világtól való elidegenedés: pl. Thomas Mann: A Buddenbrook-ház 1901, Tonio Kröger 1903, Halál Velencében (1912), A Varázshegy (1924). A magyar irodalomból Ady Endre verseit sorolhatnánk ide: Új versek (1905), Illés szekerén (1908), stb. 
A zeneirodalomban a legfőbb motívumok a segítségvárást helyezik a középpontba: pl. gyakori a megváltó-motívum használata (Bolygó hollandi, Ariadné és Kékszakállú, Tannhäuser, Mahler VIII. szimfóniája.) 
 
Ebben korban a Kékszakáll-legenda is alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz. Ennek egyik kitűnő példája Anatole France Les sept femmes de la Barbe-bleu (Kékszakáll hét felesége) című elbeszélése, hiszen olyan módon modernizálja a történetet, hogy valójában a visszájára fordítja. A történet hőse Bernard de Montragoux, egy igazi anti-Kékszakáll, egy modern papucsférj, akit a jó szívét és mérhetetlen türelmét kihasználva a nők csak kiforgatnak a vagyonából. France elbeszélése is egyfajta szatíra, mely olyan tudományos aprólékosságú, mintha egy bűntényről készült jelentés lenne, feltárja a Perrault-mese mögött rejlő valóságot. A különböző nőtípusok karikatúrája lehetőséget ad a szerzőnek rámutatni a modern polgári társadalom és családi élet rákfenéjére. Kékszakállú a félelmetes sorozatgyilkos fenevadból gyenge akaratú, jólelkű, végtelenül naiv balekká szelídül, aki a kapzsi, számító, hűtlen asszonyok és a körülmények áldozata. A feleségek a saját kapzsiságuk miatt általában balesetben hunynak el, az utolsó asszony azonban mindegyiken túltesz: szeretőjével és bátyjaival csapdába csalják és megölik „Kékszakállút”, majd szétkürtölik a nagyvilágba, hogy a férj egy kegyetlen feleséggyilkos volt – akinek lám, már több felesége is tisztázatlan körülmények között tűnt vagy hunyt el –, és a férjgyilkosság csak szükséges önvédelem volt. Bármennyire ötletes és szellemes köntösben tárja elénk az író a jól ismert történetet, az elbeszélésből azért ki-kikacsint France kiábrándító véleménye a szerelmi boldogság lehetőségéről.
Ne feledjük, egy olyan korban vagyunk, ahol a női szerepek jelentősen átalakulnak, férfi szerepeket vesznek át, a nők elkezdenek politizálni, tanulni, dolgozni. Egy öntudatos, karakán, erős nőtípus korát éljük, ahol az irodalomban megjelenő Kékszakáll a végsőkig próbálja őrizni titkát, és a szenvedő maszkulin princípium megtestesítőjévé válik. Ezen aspektus felerősödése látható Anatole France elbeszélésében.
 
 
Megváltanálak!
 
Maeterlinck (és 11 évvel később Balázs Béla) adaptációjában már inkább a megváltás-motívum felerősödése mutatható ki. Megjelenik ugyanakkor a fény-sötétség és a féltékenység, kíváncsiság motívum is. A két dráma közös jellemzője még, hogy az új asszonyt helyezik a történet középpontjába, aki az új kor szellemének képviselője: autonóm, öntudatos személyiség, határozott elképzelésekkel. Mindkét dráma végzetes ellentétekkel dolgozik: fény – sötétség, féltékenység – titkolózás, férfi – nő.
A Kékszakáll-legenda egyik legmélyebb, lelkiekben leggazdagabb feldolgozása Maurice Maeterlinck (1862 – 1949, belga drámaíró, költő, a szimbolizmus egyik legjelentősebb képviselője) Ariane et Barbe-bleu ou la déliverance inutile (Ariadné és Kékszakáll avagy a hasztalanul visszanyert szabadság) című drámája, melyet egyértelműen opera szövegkönyvnek szánt. Az 1899-ben írt drámát 1907-ben Dukas (1865 – 1935, francia zeneszerző, zenekritikus) zenésítette meg. Maeterlinck munkásságára jellemző a lélek kiismerhetetlen mélységeinek, titokzatosságának feltárása, és mondandóját előszeretettel öltözteti meseszerű, szimbólumokkal teletűzdelt köntösbe (pl. Maleine hercegnő, Pelleas ás Mélisande, A kék madár) Ariadné alakja egy modern nő képét festi elénk: öntudatos, büszke, a világosság, a fény és a boldog szerelem megtestesítője. Küldetése is egyértelmű: megváltani Kékszakállút, és megmenteni a feleségeit. (Már a névválasztás is szimbolikus: a görög mitológiában Ariadné a fonala segítségével mutatja meg a kiutat a lélek sötét labirintusából) „Az a boldogság, amit én akarok, nem élhet sötétben” És bár Ariadné elhozza a fényt és felnyitja a vár kapuit, mégsem tudja megváltani a Kékszakállút önmagától. És elhozza a fényt a régi asszonyok életébe, kinyitja a vár hetedik ajtaját előttük, de mindhiába. Az asszonyokat sem tudja megszabadítani saját maguktól. 
A dráma egy sötét korrajz: szereplői annyira elidegenedtek a világtól, hogy mindhiába érkezik kívülről a megváltást, nem tudnak kilépni a nyomorukból, bennragadnak a maguk választotta árnyéklétben.
 
 
 
 
Balázs Béla – Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára
 
1910-et írunk, amikor megjelenik Balázs Béla drámája. A darab Kodály Zoltánt idézve „feltöri a régi mese héját, és megmutatja a férfi-asszony probléma örök megoldatlanságát”. Kroó Görgy pedig így vélekedik a műről: „a szöveg a modern ember életérzéséből kiindulva, korabeli eszközökkel teremt valóságos tragédiát az ősi történetből: a legősibb motívumokat kaparja ki a mondából és éppen ezáltal aktualizálja.”
A szöveget Balázs Béla librettónak írta és Kodálynak szánta. Az első felolvasáson Kodály mellett Bartók is jelen volt, akit a téma teljesen magával ragadott, és azonnal hozzálátott a megzenésítéshez. 
Az eredeti szöveg és az opera is őrzi a népies, ballada-szerű jelleget, a regős prológusa sejteni engedi, hogy a történet a balladai homályból tör elő. A megzenésítéskor Bartók is népzenei elemeket használ, aláhúzva ezzel Balázs szándékát is: „A népdalnak keresetlen őszinteségével akartam modern lelket festeni”.
Akárcsak a belga szerző művében, Balázs itt is beszédes nevet választott hősnőjének: a bibliai történetben Judit önként vállalja, hogy elcsábítja a várost ostromló hadvezért, Holofernészt, majd fejét véve megmenti népét a pusztulástól. Balázs Juditja is önként vállalja Kékszakállú megváltását, és ehhez, akárcsak bibliai előképe, a csáberejét és szépségét használja fel, de elbukik. Egyértelműen kimutatható a rokon gondolat Maeterlinck drámájával, ahol a főhősnő célja a férj megváltása is.
Újdonság azonban a dráma tömörsége: csak két szereplőt vonultat fel, nem is egy történetről, hanem inkább egy párbeszédről van szó. A helyszín is új: Kékszakállú, a férfi lelkében vagyunk, nem tudni – ahogy azt a regős is kifejezi a dráma elején –, hogy kint vagyunk-e vagy bent. Az egész történés a képzelet és a valóság határán lavíroz. Éppen ezért nagyon sok kérdést vet fel, amire mindenki maga találhatja meg a választ.
Ugyanilyen gondolatébresztő a drámából született opera. Érdemes azonban megjegyeznünk, hogy Bartók az operájához néhány apróbb változtatást, főleg sűrítést végzett, az eredeti szöveget jelentősen redukálta. Általában követte Balázs dramaturgiáját, azonban egy tartalmilag egyetlen jelentős változtatást eszközölt: Balázsnál az alábbi mondat a hetedik ajtót követően hangzik el Judit szájából, akkor, amikor már látja a legyilkolt asszonyokat, de még mindig felizzanak benne a szerelem szavai: „Idejöttem, mert szeretlek! Egy életem, egy halálom, de én tudni akarom már!” Bartók ezt a sort egy kis változtatással a hatodik ajtó elé helyezik. A feltétlen szerelem megnyilvánulását kitörli belőle, és a mondat csak így szerepel: „Egy életem, egy halálom, de én tudni akarom!” Bartók ezzel a változtatással a szerelem válságát egyértelműen a nő számlájára írja, akinek az elvakult kíváncsisága felülkerekedik a szerelmén.
Az opera egy szigorúan szerkesztett hangnemi tervet követ (Bartók egyébként a dramaturgiai instrukciókat is szigorúan jelzi a partitúrában), mely nagyon plasztikusan és árnyaltan fejezi ki az adott történést. A drámai és hangnemi szimbolika mellett a fények szimbolikája is jelentős szerephez jut, minden kinyíló ajtót egy-egy fénysugár jelez, amely egy kezdeti emelkedést követően az örök sötétségben ér véget. (Erről bővebben lehet olvasni Lendvai Ernő: Bartók dramaturgiája című könyvében.)
{Bartók operájának mélyebb zenei és dramaturgiai elemzését A megérthető zene sorozatunk november 27-i előadásán hallgathatja meg közönségünk. – Szerk.}
 
 
Engedd el! Meggyógyulsz!
 
Hogy azért ne lássuk ilyen sötétnek, ilyen kilátástalannak a férfi és nő kapcsolatát, végül szeretném megemlíteni Kurt Vonnegut (1922 – 2007, amerikai regényíró, esszéista) Kékszakáll című regényét, mely új megvilágításba helyezi a történetet. A regényben Rabo Karabekian festőművész és Circe Berman, egy fiatal írónő alakja feszül egymásnak. Az intimitástól és a lelki kitárulkozástól irtózó öregedő művész magányába robban be az életrevaló, az élet realitását kitűnően érzékelő, a másik életébe már-már kellemetlenül betolakodó teremtés. A végletekig elfajuló vitájuk során a nő szembesíti a férfit élete démonjaival, és kiutat kínál a lelkét béklyóban tartó bűntudatból és szomorúságból. Vonnegut műve a férfi-nő kapcsolat gyógyító aspektusát helyezi előtérbe, amelyben az őszinteség, a múltunkkal való szembenézés a boldog jövő kulcsa. Amíg Balázs és Bartók Juditja végül a múlt és az örök emlékezés fogja lesz, addig Vonnegut főhősnője éppen azáltal képes megváltani „Kékszakállt”, hogy kirángatja őt a múlt fogságából.
 
 
Keretes
 
Kékszakállú feldolgozások
Irodalom
Nagy Frigyes császár: La Barbe Bleu (1779)
Ludwig Tieck: Ritter Blaubart. (1797)
Ludwig Tieck: Kékszakállú hét felesége, egy valós családi történet (1797)
Ludwig Tieck: Kékszakállú. Dráma (1812)
Alexander von Ungern-Sternberg: Kékszakáll (1850)
Henri de Régnier: Kékszakáll hatodik házassága (1892)
Maurice Maeterlinck: Ariadné és Kékszakáll (1899)
Anatole France: Kékszakáll hét felesége. Elbeszélés (1909)
Alfred Döblin: Kékszakáll lovag (1911)
Reinhard Koester: Kékszakáll lovag, vers (1911)
Louis Couperus: Kékszakáll lánya (1915)
Angela Carter: Kékszakáll szobája (1979)
Max Frisch: Kékszakáll (1982)
Peter Rühmkorf: Kékszakáll utolsó utazása. Mese (1983)
Martin Mosebach: Kékszakáll. Drama giocoso. (1985)
Kurt Vonnegut: Kékszakáll. Regény (1989)
Karin Struck: Kékszakáll árnyéka. Regény (1991)
Margaret Atwood: Kékszakáll tojása (1989). 
Cornelia Funke: Meggondolatlanul. Regény (2012)
Amélie Nothomb: Kékszakáll (2012)
 
Opera
Jacques Offenbach: Kékszakáll
Dukas (Maeterlinck után): Ariadné és Kékszakáll
Bartók: A Kékszakállú herceg vára
Emil Nikolaus von Reznicek: Kékszakáll. Meseopera 
 
Film 
Kékszakáll, Franciaország rendező: Georges Méliès: 1901
Kékszakáll nyolcadik felesége – USA 1938, Rendező: Ernst Lubitsch
Kékszakáll – Német/francia/svájci 1951, Rendező: Christian-Jaque
Kékszakáll – Olasz/francia 1972, Rendező: Edward Dmytryk
A zongora (The piano) – Filmdráma, francia/ausztrál/új-zélandi 1993, Rendező: Jane Campion (a legenda motívumait használja fel)
Kékszakáll – Fantasy-Filmdráma, Franciaország 2009, Rendező: Catherine Breillat
 
Képzőművészet
Kass János: Triptichon
 
Szakirodalom:
Zeneelmélet – zeneirodalom:
Kroó György: Bartók színpadi művei
Lendvai Ernő: Bartók dramaturgiája
 
Pszichológia:
Clarissa Pinkola Estés: Farkasokkal futó asszonyok
 
Mitológia:
Kányádi András: A képzelet topográfiája
 
Palló Imre (1891–1978) – az operaház fiatal tagja volt a bemutatón, így emlékszik vissza a színpadképre:
 
„Újszerű volt a színpadkép is: nyers kövekből épült sötét, gótikus csarnokot ábrázolt, a Kékszakállú herceg várának lovagtermét. Ez barlangszerű, rideg csarnok volt hét csukott ajtóval, négy baloldalt, kettő jobboldalt, egy pedig elöl, középen. Fent hátul lépcsők vezettek a bejárathoz, egy vasajtóhoz. A prológ két utolsó versszaka alatt megszólalt a zene. Én, a Regös, széthúztam a függönyt, és a szétnyíló függönnyel kimentem a színpadról. Pár másodpercnyi csend, aztán hirtelen kinyílt a felső kis vasajtó, és a beáramló fényben megjelent a két szereplő sziluettje.”
 
 
A kékszakállú herceg vára, Bartók remekműve a hatvanas évek óta foglalkoztat. A helikon kiadó kérésére akkor elkészítettem a dráma első grafikai változatát, a kötet illusztrációjaként. Az elmúlt évtizedek folyamán sokféle verzióban – többek között filmforgatókönyvként is – megrajzoltam e mindig aktuális téma variációit. A két ellentétes nem örökös párharca, a fekete-fehér, a pozitív-negatív. A férfi-nő alapvető különbözőségéből fakadó konfliktus a sors. Balázs Béla szimbolikus története a szecessziós stílust sugallja, de az indulatok hitelesek. Némi önvizsgálattal magunkban is felfedezzük a mese alapjául szolgáló igazi feszültséget, kettősséget. A könyv lapjait ajtókként fogtam fel, és ez a szerkezet követi az eseményeket. Az ajtók, akár a drámai csomópontok, közrefogják a két szereplő között végbemenő lelki folyamatot. Az első perctől kezdve világos volt, hogy az indulatokat színnel kell kifejezni. A kék, a vörös, a fehér és a fekete kontrasztjából épült fel az egymást követő grafikai lapok ritmusa. A befejezés, az apoteózis, a Judit koronája és palástja által sugallt arany, s a mögé feszülő fekete zárja a reménytelen történetet. A mű a narrátor által bevezetett cselekmény, a vár, Judit, a kékszakállú, s végül a múlt emlékképei, a korábbi szeretők ritmusából épül fel. A dráma koreográfiája, lassú hömpölygése távolról a japán nó-színházra emlékeztet, akár a festészetben a századfordulón megjelenő japán hatás. A nyíló-záródó ajtók mögötti szimbólumokra vonatkozó rejtett utalások, s végül a korona és a palást látszólag közhelynek tűnnek, azonban a sztereotípiák, a hűség, a megcsalatás, a tagadás, a tudni akarás és a megismerés örökös ismétlődései a megismételhetetlen szituációk kaleidoszkópszerű sorát hozzák létre. /Kass János/
 

Közel 1500 énekes lép fel a Kórusünnepen a Müpában

 2018. május 18. és 21. között harmadik alkalommal találkozik a kórusok krémje a Müpában. 
 
A III. Budapesti Nemzetközi Kórusünnep keretében Amerikától kezdve Norvégián át Tajvanig közel 1500 énekes lép színpadra, ahonnan természetesen nem hiányoznak majd a legjobb hazai kórusok sem. A sokszínű versenyfellépések, az esti és éjszakai hangversenytermi koncertek között a kórusok az Átriumban és a Fesztivál Színházban adnak ingyenes koncerteket, hogy három napon át valóban az egész házban zengjen az ének!
 
A május 18-i nyitókoncerten kilenc ország kórusai engednek bepillantást nemzetük kóruskultúrájába. A hangversenyen olyan világhírű a cappella együttesek is fellépnek, mint a svéd The Real Group, a Jazzation vagy a Sjaella. Az említett három csapatot május 19-én a Budapest Kongresszusi Központban, egy önálló és garantáltan lenyűgöző előadás keretében is meghallgathatjuk, emellett ugyanezen a napon Norvégia, Svédország és Horvátország egy-egy kiváló kórusa ad felejthetetlen gálakoncertet a Müpában.
 Május 20-a igencsak mozgalmas napnak ígérkezik, hiszen már déltől zajlik a Grand Prix, ahol a korábbi években rangos díjakkal kitüntetett énekkarok lépnek fel, illetve azok a kórusok, akik az előző napi Nemzetközi Kórusversenyen megszerezték a megfelelő kvalifikációt. A 16 órakor kezdődő V4 Kórusgálán  Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország folklórjából és kóruskultúrájából kapunk ízelítőt négy kiváló, többszörösen díjnyertes énekkar előadásában, 18 órakor pedig különleges helyszínen, a Müpa Átriumban ad koncertet egy olasz, egy német és egy magyar kórus. 20 órakor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a kórusirodalom egyik legnépszerűbb oratóriumát, Händel Messiását mintegy 400 fős nemzetközi kórus szólaltatja meg a Budafoki Dohnányi Zenekar közreműködésével, illetve Hollerung Gábor vezényletével. A Magyarországon eddig soha nem hallott verzió átmenetet képez az évszázados, monumentális előadógárdát igénylő tradíció és a hetvenes évektől alkalmazott autentikus előadásmód között, és a közönség nagy örömére 21-én este újra meghallgatjuk az előadást.
 
20-án 22 órakor hamisítatlan karneváli hangulatot teremt Zengető című programunk, amely keretében a kórusok a szó szoros értelmében megzengetik a Müpa teljes épületét. Ugyanezen a napon éjfélkor muzsika és fény varázslatos harmóniában jelenik meg: Éjszakai interaktív hangversenyünkön a produkciókhoz különleges fényjáték is társul. 
 
A fesztivált május 21-én 16 órakor a Győztesek Gálakoncertje zárja, amelyen a kórusverseny egyes kategóriáiban díjazott énekkarait hallhatja a közönség. Tartson velünk!

BÉRLETAKCIÓ 2018-2019

Bérlet átvétel: 
2018. április 23-27. 
 
- 1087 Bp., Kerepesi út 29 b, BDZ művészeti titkárság
hétfő, kedd, szerda, péntek:  9:00-12:00
csütörtök: 14:00-18:00
 
 - Klauzál ház 
péntek 18:00-20:00

Köszönjük! 

Változás!

Tájékoztatjuk kedves közönségünket, hogy Rost Andrea betegsége miatt március 18-án Rálik Szilvia operaénekesnő lép színpadra a Marica grófnő című előadás címszerepében.
 

2018. március 11. vasárnap 11:00 Zeneakadémia

 
 

2018. március 3. szombat 19:30 Zeneakadémia

  

2018. február 16. péntek 19:30 Müpa

  

2018. február 16. Müpa

 
 

Vezényel: Cser Ádám

 
 

2018. február 2. péntek 19:30 Pesti Vigadó - Vivaldi - Piazzola - Négy évszak



 

Aranybál 2018

Aranybál 2018

  

Aranybál 2018

 
 

Közkívánatra: BDZ újévi koncert ráadás!

 

CINEMUSIC 2017

 
 

Gyöngyösi: Mester és Margarita

 
 

BÉRLETAKCIÓ 2017-2018

 
 

Budafoki Hangversenyesték

 
 

Hegedűs Endre és a BDZ

 
 

2017. március 10. 19:00 Klauzál ház

 
 

2017. március 5. 18:00 Klauzál ház

 
 

2017. február 25. 19:30 Zeneakadémia

 
 

Ma este a Zeneakadémián

 
 

Aranybál

 
 A Budafoki Dohnányi Zenekar és a Klasszik Rádió 92.1 – a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával – első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezi meg az Aranybált a pesti Vigadó épületében. A hagyományos báli helyszínnek számító Vigadó helyén az első bált 1833-ban rendezték meg, amely – Pesten akkor még egyedüli koncertteremként – a legmagasabb szintű kultúra otthonává vált, a téli időszakban zsúfolt báli programmal.
 
Az első Aranybállal felidézzük a XIX. századi társasági életet, a bálok aranykorát. Egy olyan kiemelkedő színvonalú bált rendezünk, amely igényes klasszikus zenei koncertet, vidám szórakozást és könnyed táncos programot kínál a vendégek számára. A bál első részében a Budafoki Dohnányi Zenekar Hollerung Gábor vezényletével komolyzenei koncertet ad a vacsorához. Az est szólistája Miklósa Erika, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas koloratúrszoprán lesz. A báli hangulatot palotással és keringőkkel a Duna Művészegyüttes táncosai teremtik meg. A bál második felében a hagyományos tánc- és könnyűzene különleges stílusötvözetét megteremtő – Magyarországon és külföldön már egyaránt sokszor bizonyított tagokból álló – Swing a la Django zenekar lép fel. Az együttes zenéjében harmóniára talál a magyar autentikus zene, a francia manouche swing és sanzonok világa, a tangó és a jazz, melynek eredménye az az egyedi stílus, melyet ők Hungarian django swingnek neveznek. Nincsen emlékezetes bál ceremóniamester nélkül: a házigazda ezen az estén Hajós András lesz, aki gondoskodni fog arról, hogy megteremtse a jó hangulatot. Az est folyamán tombolajáték is lesz – kis szerencsével és jegyet vásárolva a vendégek jó eséllyel értékes nyereményekkel térhetnek majd haza.
 

Ma este a Müpában!

  

2016. december 4. müpa

 

Búcsú Kocsis Zoltántól



A Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar nevében mély megrendüléssel búcsúzom Kocsis Zoltántól. 
Kocsis Zoltán egy zseni, a zene nyelvének egyik legnagyobb ismerője volt, aki nem csupán az ösztöneire, tehetségére, hanem a hihetetlen szakmai és tárgyi tudására is tudott támaszkodni. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy többször is együtt dolgozhattunk vele. Világviszonylatban is páratlan zenekari nevelő volt, olyan tudással és megtéveszthetetlen művészi látásmóddal, zenei értékrenddel, ami nagyon fog hiányozni a magyar zenei életből, elmondhatatlan űrt hagyva maga után. Nagyon szerette zenekarunkat, nagyra becsülte a tagjait és sokszor állt ki az együttes mellett, fontosnak tartva az utánpótlás nevelésben betöltött szerepét, elismerve a zenekar mára elért szakmai színvonalát, sikereit.
Megrendítő volt utolsó budapesti koncertje, ahol Bartók Kékszakállúját vezényelte végtelen letisztultsággal, mélységgel, bölcsességgel. Az ember agyán ekkor átvillant egy pillanatra, hogy talán érzi ő is a véget, és mindaz, amit hallunk, talán már a testamentuma… 
Minden igazi művész vágya, hogy utolsó percig a hivatásának élhessen, az értéket és a művészetet szolgálhassa. Kocsis Zoltán ilyen ember volt.
Reméljük, a magyar zenei életben lesz annyi erő és tudás, hogy az általa képviselt értékeket értse, és képes legyen méltó módon követni.

Hollerung Gábor
 
 
 

DIVERTIMENTO - Táncjáték

 

Zeneértő leszek - Bonbon matiné a Klauzál házban!

  

Isten éltesse Nemes Lászlót!

A Budafoki Hangversenyesték sorozat idei első koncertjét a Budafoki Dohnányi Zenekar Nemes László alapító karnagyának, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Díszpolgárának tiszteletére ajánlja, 80. születésnapja alkalmából.

 

FONTOS: Ma este megtartjuk koncertünket a Zeneakadémián!

Az épület minden bejáratához el lehet jutni, azok nyitva vannak, de kérjük, hogy a lezárások miatt számoljanak azzal, hogy a környéket nehezebb megközelíteni. Tekintettel a környéket érintő forgalom-elterelésekre, az épülethez célszerű gyalogosan, a Nagymező utca, vagy a Liszt Ferenc tér irányából érkezni. Az odautazásnál számoljanak hosszabb menetidővel. A ma esti koncert főpróbája sikeresen lezajlott: mindenkit szeretettel várunk! 

Indul az évad!

  

Próbajáték nagybőgő tutti állásra

 A BUDAFOKI DOHNÁNYI ERNŐ SZIMFONIKUS ZENEKAR
próbajátékot hirdet NAGYBŐGŐ TUTTI állásra
 
A próbajátékon való részvétel feltétele a szakmai irányú diploma megléte.
 
A BUDAFOKI DOHNÁNYI ERNŐ SZIMFONIKUS ZENEKAR
próbajátékot hirdet  
 
 
NAGYBŐGŐ TUTTI
állásra
 
A próbajáték anyaga:
Dittersdorf: Nagybőgőverseny 1. tétel Gruber kadenciával
 
Zenekari állások:
Beethoven: IX. szimfónia 4. tétel
Brahms: II. szimfónia 4. tétel
Bartók: A kékszakállú herceg vára
Smetana: Az eladott menyasszony
Mozart: Haffner szimfónia 4. tétel
Verdi: Otello
 
 
 
IDŐPONT: 2016. október 5. 10 óra
 
HELYSZÍN: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B. IV. épület
 
JELENTKEZÉS: az info@bdz.hu  e-mail címen, vagy a +361/322-1488-as telefonszámon
lakcím, telefonszám, magyar nyelvű önéletrajz mellékelésével, Drucker Zsuzsa művészeti titkárnál (+36306702440) 2016. szeptember 20-ig.
 
 
A zenekari állások kottáit a jelentkezés beadása után, egyeztetés alapján lehet átvenni a zenekar titkárságán.
 
A próbajátékon zongorakísérőről nem tudunk gondoskodni.
 
 
Budapest, 2016. augusztus 18.
 
 
 
Hollerung Gábor
ügyvezető, zeneigazgató
 
 

2016. augusztus 19. 20:00 Tokaj, Fesztiválkatlan - Rossini: A sevillai borbély

 

25. Zempléni Fesztivál nyitókoncert

 Augusztus 12. 20:00 Sárospatak, Rákóczi-vár
 
W. A. Mozart: Sinfonia Concertante - K. 364

Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára
 
---------
 
Szólisták:

Kokas Katalin (brácsa), Kelemen Barnabás (hegedű)
 
Az opera szereposztása:

Judit - Meláth Andrea
A herceg - Kálmán Péter
Közreműködik: a Budafoki Dohnányi Zenekar
 
Vezényel: Hollerung Gábor

További információ itt!
 

International Choral Celebration 2016

  

2016. június 25. Tokaj - Fesztiválkatlan

 
 

2016. május 26. 19:30 Olasz Intézet

 
 

2016. május 16. 19:30 Müpa

  Händel: Dettingeni Te Deum
Bartók: Cantata profana
 
Közreműködnek:
Tatai Nóra – szoprán
Balog Eszter – alt
Varga Donát – tenor
Szegedi Csaba – bariton
Kocsis Holper Zoltán - basszus
Országos Egyesített Kórus

Vezényel: Hollerung Gábor
 
 
 
 
 
 
Az „Énekel az ország” elnevezésű kezdeményezés az 1986-ban indult Fővárosi Középiskolások közös hangversenye projektből nőtte ki magát országos rendezvénnyé. A vállalkozás a magyar zenei életben egy párját ritkítóan sikeres kezdeményezés, amelyben a legkülönbözőbb korú és képzettségű zenebarátok gyűlnek össze az ország minden tájáról, hogy az oratóriumirodalom legnagyobb alkotásait közösen előadhassák. 
A koncert során maradandó zenei élménnyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a közönség.
 

Ma este a budavári MTA dísztermében:

 Malcolm Bilson zongoraestje

 A Budavári Önkormányzat által vásárolt Graf fortepiano avató koncertje

Beethoven: d-moll szonáta, Opus 31/2
Beethoven: E-dúr szonáta, Opus 109
* * *
Schubert: D-dúr szonáta, D. 85
Chopin: C-dúr mazurka op. 24/2.
Chopin: cisz-moll mazurka op. 63/3
Chopin: cisz-moll keringő op. 64/2
              Chopin: Asz -dúr keringő op. 31/1
 

BÉRLETAKCIÓ 2016-2017

Lezárult a bérletakciónk foglalási szakasza. Aki átutalásos fizetést választott, kérjük utalja át a bérletek árát, április végén postázzuk a bérleteket.
Aki készpénzes fizetést választott, őket szeretettel várjuk 2016. április 18-22-ig a 1087 Bp, Kerepesi út 29 b szám alatt (H, K, Sze, P 9:00-12:00, Cs 14:00-18:00).
A Klauzál házban 2016. április 22-én 18:00-tól a koncert szünetéig, valamint április 23-án 9:00-12:00 között tudják átvenni a bérleteket. 

BÉRLETAKCIÓ 2016-2017

2016. március 31-én 0 órától indul bérletakciónk következő szakasza, melyben bárki választhat a fennmaradt helyek közül.  

Ma este a Müpában - Bach: János Passió

 Online olvasható Hangoló Magazinunk János Passió különszáma! 

BÉRLETAKCIÓ 2016-2017

Kedves Közönségünk!

Hamarosan elindul a 2016-2017-i évi bérletakciónk!
2016. március 18-ától foglalhatnak azok, akik ugyanazokat a helyeket szeretnék jövőre is megváltani, melyeken idén is ültek.
Nem kell nagyon sietni, hiszen egészen 2016. március 30-ig MINDENKI CSAK A SAJÁT HELYÉT FOGLALHATJA LE! 
Ezután, vagyis március 31-től viszont az úgynevezett "szabad rablás" időszaka következik; ebben a periódusban a még szabad helyek közül aki gyorsabban foglal, azé a hely.
A jövő évi bérletműsorokat folyamatosan töltjük fel, és a Bérleteink menüpont alatt megtekinthetők a programok.


 

2016. március 6. 11:00 Zeneakadémia

 
 

2016. március 5. Zeneakadémia

 
 

Kárpátaljai versenygyőztesek fellépése a BDZ koncertjén

A Magyar Művészeti Akadémia és a Budafoki Dohnányi Zenekar bemutatja a kárpátaljai I. Bartók Béla komolyzenei tehetségkutató verseny két győztesét.
Az MMA támogatásával először 2015-ben rendezték meg Kárpátalján ezt a komolyzenei versenyt, melyen 5 és 19 éves kor között indulhattak a gyerekek, három korcsoportban. A vetélkedőre magánénekkel, vagy klasszikus hangszeres előadással lehetett jelentkezni. 
A legkiválóbb fiatal tehetségeket és tanáraikat az MMA magyarországi jutalomutazásra hívta meg. Ennek keretében a Budafoki Dohnányi Zenekar a verseny két győztesének páratlan lehetőséget ajánlott fel: bemutatkozhatnak a nagyközönségnek a MÜPÁ-ban, a zenekar 2016. február 27-i hangversenyén. Ezen a koncerten Bach, Respighi, és Richard Strauss monumentális alkotásai mellett a tíz év alatti kategória első helyezettje, Fizer Kamilla Alberto Curci: Csárdás-át, a fiatal tinédzserek kategória győztese, Kovács Gábor Pablo de Sarasate: Bevezetés és Tarantella című művét fogják előadni hegedűn.
 

2016. február 5. 19:00 Klauzál ház

Beethoven: III. Leonora nyitány
Pánczél: Concerto
Beethoven: VI. szimfónia

Közreműködik: Harsányi Elina - hegedű

Vezényel: Dinyés Dániel
 
 

A Dohnányi Big Band koncertje a BMC-ben!

 A Swing á la Django legújabb produkciója bemutatkozik a BMC színpadán!
 
Django Reinhardt szerzeményekkel, Szentpáli Roland műveivel, igazi 30- 40-es és 2000-es évek hangulatát idéző koncert big band hangzásvilággal!
 
A koncert különlegessége, hogy Szentpáli Roland két műve is felcsendül a szerző szólójátéka kíséretében.
 
Egy valódi zenei csemege minden zenét szeretőnek!
 
Sztárvendégek:
 
Pálmai Panna -ének
Szabó Ádám - harmonika, ének
Szentpáli Roland - szaxkürt
Szepesi Bence - szaxofon 
Budapest Saxophone Quartet
Corpus Trombone Quartet
BDZ Trombita Szólam
Tóth Mariann - zongora
Nagy Zsolt - dob
 

Ha újév, akkor újévi koncert a Budafoki Dohnányi Zenekarral!

Az új esztendő hagyományosan kiemelkedő kulturális eseménye a Dohnányi Zenekar évköszöntő hangversenye, amelyen a zenekar mindig valami különlegességet mutat be: ezúttal komoly komolytalanságokkal, féktelen jó hangulattal, zenei sziporkákkal készülnek elkápráztatni a közönséget. A műsorból annyit elárulhatunk, hogy olyan zeneszámokból válogattunk, melyek a szerelmet, a kalandot, a bosszút és a humort jelenítik meg. Hallhatják a legszebb szerelmes dalokat a 70-es évekből, virtuóz zenekari és szóló számokat, megszólal Mozart Éjkirálynője – ezúttal Szentpáli Roland jazz köntösébe öltözve, Wagner Valkűrjeit vérbő táncosok keltik életre, de lesz még sok-sok zeneszám, ami a mulatságot, az örömöt idézi.
Legyen a vendégünk, ne szalassza el a zenés újév-köszöntést!
 

2015. december 12. Zeneakadémia

 
 

VÁLTOZÁS!!!!!

VÁLTOZÁS!!!

A korábban meghirdetett 2016. február 20-i koncert helyett a Megérthető JUNIOR sorozatban 2015. december 19-én 11 órai kezdettel ez a hangverseny kerül megrendezésre a Klauzál házban!!!


ANGYALOK ÉS PÁSZTOROK

Vivaldi: Gloria - részlet
Vivaldi: Fagottverseny
Karácsonyi dalok a nagyvilágból

Közreműködik: Horváth Marcell - bariton szaxofon
 
Előad és vezényel: Hollerung Gábor 

Mahler: VIII. (Esz-dúr) szimfónia („Ezrek szimfóniája”)

A Müpa és a Budafoki Dohnányi Zenekar közös sorozata az emberi lét és a művészet egyik legnagyobb kérdését, az örökkévalósághoz való viszonyt helyezi középpontjába. A késő romantika jellegzetes alakjaként Gustav Mahler hétköznapi létünk és az örökkévalóság konfrontációját fogalmazza meg alkotásaiban, eszközrendszerében egyre táguló dimenziókkal. Életműve és egyúttal a késő romantika egyik tetőpontja VIII. szimfóniája, amely valójában a zenetörténet legmonumentálisabb oratóriuma. 
A két nagy létszámú vegyeskarra, gyermekkarra, hét szólistára és több mint száztagú zenekarra elképzelt mű felépítésében és gondolatiságában is talányos alkotás. 
A kéttételes kompozíció szövegeinek párosítása igen szokatlan: a Veni creator középkori himnusza látszólag nem illik a Faust második részének zárójelenetéhez. Valójában az alkotó ember áll a mű középpontjában, a világmindenség, a teremtés és az emberi lét dilemmáival. Mahler, mint a romantika korában sokan, önmagát Faust alakjával azonosítja, akiben a teremtő és alkotó embert látja. Némileg leegyszerűsítve az első tétel az alkotóerő végtelenségének dicsőítése, míg a második az alkotó emberi lét dilemmájára adott goethei válasz zenei megfogalmazása, mely az örök nőiség megváltó erejét mintegy isteni beavatkozásként hirdeti.
 
Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar, Müpa

Magas állami elismerés Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karnagynak

A zenekarvezető szerint a Magyarország Érdemes Művésze díj nem csak a személyének, hanem a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarnak és a Budafok-Tétényieknek is szól.

A teljes cikk elolvasható ezen a linken!

 

 

2015. máricus 20. péntek 19:30 BMC

 
 

Megjelent a 14. Hangoló Magazinunk!

 http://bdz.hu/upload/misc/Hangolo_14/index.html 

2015. február 6. 19:30 BMC

 
 

2015. január 24. szombat 19:30 Zeneakadémia

 
 

2015. január 17. szombat 11:00 Klauzál Ház

 
 

ÚJÉVI KONCERT RÁADÁS!

 
 

Django Swing Fesztivál - 2015. január 20. kedd 19:30 - Művészetek Palotája

 
 

Baráti Kristóf és Szentpáli Roland pénteken hallható a BMC-ben!

 

 

Gyögyösi Ivett és a Budafoki Dohnányi Zenekar

 

 

Egy Megérthető Zenész

 

 Kedves Zenebarátunk!

 
Hollerung Gábor 60. születésnapjára az Interkultur Hungaria Nkft. és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság gondozásában megjelent az Egy megérthetõ zenész címû könyv.
 
"Várhatunk-e többet egy muzsikustól, mint hogy kiüljön a dobogóra és zongorázzon, hegedüljön, trombitáljon,
vagy, hogy kiálljon egy zenekar elé és dirigáljon? Tehet-e annál többet egy zenész, mint hogy legjobb tudása
szerint - megértve a zeneszerzõ szándékát - minden tehetségét a mûvek tolmácsolására fordítsa?
Hollerung Gábor azon kevesek közé tartozik, akik nem elégszenek meg ennyivel. Õ a szavai súlyával is
igyekszik a zenét megfoghatóvá tenni közönsége számára; szuggesztív személyiségével, robbanékony gesztusaival,
kifejezés teli mimikájával is rabul ejti hallgatóit. Utóda a nagy karmester-ismeretterjesztõknek; Leonard Bernsteinnek,
Simon Rattle-nek."
 
Részlet Földes Imre elõszavából
 
A könyv mellett pedig megjelent a BDZ 2014-2015 évadának koncertjeit tartalmazó naptár, mely a hangversenydátumok mellett jelentõs mennyiségben tartalmaz
"Hollerizmusokat" is. (Hollerizmus = az elmúlt néhány évtized próbáin elhangzott örökbecsû gondolat)
 
 

CINEMUSIC CSALÁDI DÉLELÕTT

 

 „A Klasszik Rádió 92.1 jóvoltából immáron ez lesz a IV. CINEMUSIC  koncert, amelyen idén is a filmzene-irodalom legjavából csendülnek fel dallamok. 

 A megszokott elõadáson felül ezúttal a családokat is szeretettel várjuk a CINEMUSIC CSALÁDI DÉLELÕTT koncertünkre, november 9-én 11 órakor.
A rövidített programban olyan filmzenék csendülnek fel, mint az Avatar, a Péter és a farkas, a Vuk, a Tenkes kapitánya, a Harry Potter, a Sivatagi Show, a Carmen, az Egri csillagok valamint még számos meglepetés.
 
Közremûködik a Budafoki Dohnányi Zenekar  Hollerung Gábor vezényletével, az est házigazdája Réz András filmesztéta; és az est sztárvendége Kállay-Saunders András lesz, bemutatkozik a Nyíregyházi Cantemus Gyerekkórus. 
Az idei koncert különlegessége, hogy a zenékhez készült kisfilmek, speciális technikájú klipek élményszerûen mutatják meg film és zene kapcsolatát3D-ben is . A koncertet 6 éven felülieknek ajánljuk.”

Áder János köztársasági elnök köszöntõje Hollerung Gábor 60. születésnapja alkalmából

 Tisztelt Vendégek! Kedves Maestro!

 
Otto Klempererrõl mesélik: egyszer egy ifjú pályakezdõ kolléga arról faggatta, hogy mi a karmesterség esszenciája.
 
A mester sztoikus nyugalommal azt felelte: „Válasszon egy tempót, aztán ragaszkodjon hozzá!”
 
Hollerung Gábor, tisztelt Hölgyeim és Uraim, már valahol a legelején választott egy tempót. Az éppen megfelelõt. És ahogy látom, mind a mai napig igencsak ragaszkodik hozzá.
Megszokhattuk már sodró lendületét, szuggesztív jelenlétét, és ahogy munkatársai – a zenészek és az énekesek – lelkesen követik.
 
Ismerjük õt: fáradhatatlan szervezõ, karizmatikus vezetõ.
 
Solti György annak idején azt mondta: hazája „zenét lélegzõ” ország. Hollerung Gábor világéletében zenét lélegzõ közösséget épített, profikból és hivatásosokat is túlszárnyaló amatõrökbõl. Énekeltet, dolgoztat, párbeszédet folytat.
 
Mindent a zenéért.
 
Magyaráz, beavat, közel hoz, a befogadókra, a közönségre hangol. Láttuk már jó néhányszor színpadon. Tudjuk, milyen energia dolgozik benne, hogyan ragad magával minket a zenével. Ne szépítsük a dolgot, lenyûgöz minket, mondhatni leigáz, de azért arról is gondoskodik, hogy ebben a rabságban mégis mindenki szabadnak érezze magát.
 
Állítólag hatvanéves, de erre bizonyítékot még senki se látott − ma este sem. Ragaszkodik a tempóhoz.
 
Isten éltesse!
 

CINEMUSIC 2014!!!

 

 

MEGJELENT!!!!!!!!

 

Megvásárolható a zenekarnál 3.490,- Ft-os áron.

A CD-n elhangzó számok listájáért kattintson a Tovább gombra!

 

A BDZ számlaszáma

 OTP Bank: 11722003-20141178

 Bérletek árának utalásánál kérjük a közleményben tüntessék fel azt a nevet, melyet a rendelésnél megadtak, valamint, hogy melyik bérletet rendelték!
 
Köszönjük!