Universitas

2008. okt�ber 5. vasárnap 19:30, Zeneakadémia

Händel: Tûzijáték
Mendelssohn: Oktett
Bartók: Concerto
Vezényel: Hollerung Gábor


2008. november 19. szerda 19:30, Zeneakadémia

Beethoven: Prométheusz nyitány
Beethoven: Hármasverseny
Brahms: II. szimfónia


Jandó Jenõ - zongora
Oláh Vilmos - hegedû
Várdai István - cselló
Vezényel: Uri Segal

A Prométheusz teremtményei címû balettzene, mely Beethoven elsõ találkozása a színpaddal, 1800-1801-ben keletkezett. A mû most felhangzó nyitánya igen népszerû, a táncjátéktól függetlenül is gyakran hangzik fel. A lassú bevezetés ünnepélyes hangjai vezetnek a mozgalmas, szinte lélegzet nélkül tovaszáguldó fõtémához. Ennek a folyondárszerû mozgásnak ellentéteképpen a nyitány melléktémáját apró, tagolt motívumokból szerkesztette Beethoven. Akárcsak a táncjáték további tételei, a nyitány is Haydn és Mozart hatását mutatja. Beethoven zongorára, hegedûre és gordonkára írt hármasversenye abban az idõben készült, amikor Rudolf fõherceg a szerzõ tanítványa lett. Az õ számára íródott a mû zongoraszólama. A Hármasverseny zongoraszólamát ez alkalommal a zenekar közönsége által jól ismert kiváló zongoramûvész, Jandó Jenõ, a hegedûszólót Oláh Vilmos koncertmester adja elõ. A cselló szólamot Várdai István, a budapesti és a bécsi Zeneakadémia ifjú tehetsége, számos nemzetközi verseny gyõztese, a 2007-es moszkvai Csajkovszkij Verseny III. helyezettje szólaltatja meg.

Brahms II. szimfóniáját 1877-ben a Bécsi Filharmonikusok mutatták be a világhírû magyar származású karmester, Richter János vezényletével. A mûbõl élet és erõ árad, kedély és kellem, ellentmondva mindazoknak, akik Brahmsot komor és tépelõdõ hangulatú mûvei alapján egyoldalúan ítélik meg. Ez a tépelõdõ hang a D-dúr szimfóniában is jelen van ugyan, a mû összességében azonban romantikus szellemben idézi fel a Mozart-szimfóniák elbûvölõen optimista szellemiségét, pasztorális nyugalma Brahms kevés napfényes alkotása közé tartozik.

Az est dirigense az Amerikában élõ, izraeli származású világhírû karmester, Uri Segal. Karrierje az 1969-es Dimitri Mitropoulos Nemzetközi Karmesterverseny megnyerésével indult, mely után Bernstein asszisztenseként dolgozott a New Yorki Filharmonikusoknál. Európa és Amerika szinte minden híres zenekarát vezényelte, így például az English Chamber Orchestrat, a Berlini Filharmonikusokat, a Royal Concertgebouw zenekarát, de magyar kötõdése is van, hiszen 1969-1974 között a Philharmonia Hungarica vezetõ karmestere volt. Az utóbbi idõben inkább Amerikában, Japánban vezényel sokat.


2008. december 10. szerda 19:30, Zeneakadémia

Rahmanyinov: II. Zongoraverseny
Csajkovszkij: II. szimfónia


Bogányi Gergely - zongora
Vezényel: Hollerung Gábor

 

Rahmanyinov egy itáliai utazás friss emlékeivel telve fogott neki versenymûvének. A moszkvai bemutatón maga a komponista játszotta a zongoraszólamot, a mû óriási sikert aratott, és korántsem csupán Oroszországban; világszerte is hosszú idõn át Rahmanyinov legnépszerûbb darabja maradt. Az elsõ tétel híres, harangozást idézõ indítása és az azt követõ, orosz népdalokat sejtetõ fõtéma szinte a zeneszerzõ névjegyévé vált.

A versenymû szólistája Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoramûvész, aki 1990-tõl
kezdve sorra nyeri meg szerte Európában a különbözõ zongoraversenyeket. A Helsinkiben és Budapesten élõ mûvész a világ számos prominens hangversenytermében fellépett már, a világ legnevesebb zenekarai hívják szólistának. Ugyanakkor mindig fontosnak tartja, hogy a hazai közönség elõtt is fellépjen. A romantikusok, elsõsorban Chopin és Liszt mûveinek tolmácsolásában utolérhetetlen. Csajkovszkij II. szimfóniájának 1873-as moszkvai bemutatója igen nagy sikert aratott, még ugyanabban a szezonban kétszer elõadták. A zeneszerzõ azonban elégedetlen volt mûvével, és néhány évvel késõbb teljesen átdolgozta, mint egy levelében írta, „jó mûvet csináltam kiforratlan, közepes szimfóniámból“.
Az elsõ tétel panaszos hangú ukrán dallammal kezdõdik, melyet a kürt ad elõ kíséret nélkül; késõbb a dallamot az egész zenekar átveszi. A második tétel indulótémája Csajkovszkij korai, sikertelen operájából, az Undinébõl származik; a melléktéma
pedig népdal-motívum. A harmadik tétel pezsgõ iramú, meglepõ zenekari effektusokban gazdag scherzo. A középrész ismét népdal, ezúttal táncdallam, melynek hangsúlyai sokszor a legváratlanabb helyeken jelennek meg. A finálé A daru címû ukrán táncdallamon alapszik, melyet többféle hangszerelésben is hallunk. Végül a dallam méltóságteljes fanfárrá alakul át; így éri el nagyhatású befejezését a mû.

Jegyek kaphatóak 1500, 2000, 2500 és 3000 Ft-os áron 


2009. febru�r 4. szerda 19:30, Zeneakadémia

Mozart: C-Dúr (Linz-i) szimfónia K 425.
Nino Rota: Nagybõgõverseny
Dvorák: VII. szimfónia


Nabil Shehata - nagybõgõ
Vezényel: Karl-Heinz Steffens

Mozart a Linzi szimfóniát egy a Thun grófék linzi házában adandó hangversenyre írta – saját szavai szerint „hanyatt-homlok”. A ragyogó kompozíció fényeinek és árnyainak játékos kontrasztja a közelmúlt borús hangulatait simítja el, oldja fel derûs, áhítatos életérzésbe. Pergõ, pezsgõ mozgalmasságú nyitó tétel, áhítatos és megható szerenádmuzsika, vaskos humorú menüett és káprázatos – Mozart vígoperai fináléira emlékeztetõ – zárótétel állít diadalmas és nagyszerû emléket a Mozart-házaspár rövid linzi tartózkodásának.


Nino Rota, az egyik legismertebb filmzene-komponista nagybõgõversenyében ki -
használja a hangszer nagy hangterjedelmét, leginkább a felsõ regisztereket, mert a
mélyeket a zenekar elnyomná. A mû felépítése leginkább egy szimfóniához hasonlít,
a nyitótételben ellentétel témák dialógja hallható, egy feszes induló a scherzot,
egy ária pedig a lassú tételt helyettesíti, a virtuóz finálé a kezdõ tételre utal vissza.
A mû ennek ellenére könnyedebb, játékosabb, mint egy szimfónia, ezt tükrözi a
neve: divertimento, mely szórakozást, szórakoztatást jelent.

A szólót ezen a koncerten Nabil Shehata német-egyiptomi származású nagybõgõmûvész tolmácsolásában hallhatjuk. Számos díj és nemzetközi verseny elsõ díjasa, a Berlini Staatsoper, majd a Berlini Filharmonikusok nagybõgõ szólamvezetõje. Mára már világszerte ünnepelt nagybõgõmûvész, 2007-tõl a Müncheni Zenemûvészeti Fõiskola professzora.


A hangverseny második részében Dvorák VII. szimfóniája csendül fel. Zenekari
hangzásából a komponista számûzött minden öncélú fényt és színt, valósággal
aszkétikusan fegyelmezett muzsikát írt. A második tétel megnyugvásról, harmóniáról
tesz tanúságot, itt már a romantikusan daloló kürtöt is megszólaltatja a zeneszerõ. A scherzo nem vidám, inkább feszült muzsika, csak középrészében csendülnek fel a természet derûs hangjai. A zárótételben a komponista végül szabadjára engedi sodró temperamentumát, izzó hangszín-fantáziáját.

A hangverseny karmestere, Karl-Heinz Steffens klarinétmûvészként
vált világhírûvé, többek között a Frankfurti Opera valamint a Bajor Rádió Zenekarában, a Berlini Filharmonikusoknál játszott. 2001-tõl a berlini Hanns
Eisler Zenemûvészeti Fõiskola professzora. Az utóbbi években azonban karmesterként is páratlan karriert futott be: számos nagysikerû koncertet vezényelt többek között a Müncheni Rádiózenekarnál, a Staatskapelle
Halle együttesénél, a Müncheni Filharmonikusoknál valamint a Bambergi Szimfonikusoknál. 2008 õszén a Berlini Filharmonikusoknál debütál a berlini Unter den Linden Operaházban három Fidelio-elõadás karmestereként.

Jegyek kaphatóak 1500, 2000, 2500 és 3000 Ft-os áron 


2009. febru�r 22. vasárnap 19:30, Nemzeti Hangversenyterem

MAGYAR SZIMFONIKUS KÖRKÉP

19:00 elõhang - karmesteri magyarázat

 
Vajda: Last Minute Tour
Schumann: a-moll Zongoraverseny
R. Strauss: Hõsi élet


Elena Bashkirova - zongora
Vezényel: Hollerung Gábor

Vajda János mûvei rendszeresen szerepelnek a Dohnányi Zenekar programján, több
Vajda-mû õsbemutatója és egy CD-felvétel is az együttes nevéhez fûzõdik. Ezúttal is egy õsbemutatót hallhat a közönség, a Last Minute Tour címû darabot a zeneszerzõ a zenekar számára komponálta.


Schumann egyetlen zongoraversenyének, amely a romantikus versenymûirodalom egyik legnépszerûbb darabja.

Az est szólistája Elena Bashkirova, világhírû zongoramûvész, neves zenekarok visszatérõ szólistája, fellépett többek között a Müncheni Filharmoni -
kusokkal, az Orchestre de Paris együttessel, az Izraeli Filharmonikusokkal, a Chicagói Szimfonikus Zenekarral. Olyan nagyformátumú dirigensekkel dogozhatott
együtt, mint Sergiu Celibidache, Pierre Boulez, vagy Zubin Mehta. A klasszikus
és romantikus repertoár mellett a 20. századi zene elkötelezett tolmácsolója, számos kompozíció õsbemutatója fûzõdik a nevéhez.


Richard Strauss Hõsi élet címû szimfonikus költeménye minden szimfonikus zenekar
páratlan erõpróbája. A zenekar valamennyi muzsikusától rendkívüli hangszertudást,
koncentrációt, magasrendû együttjátszási kultúrát igénylõ darab bemutatójáról
Romain Rolland így emlékezik meg: „Elsõ rész, fiatalos, erõteljes, friss. A másodikban
Saint-Saëns Herakles a válaszúton c. mûvének egy témája! Harmadik rész,
a szerelmi jelenet, ezeknél gyengébb, inkább hegedûverseny! Negyedik: nagyszerû
csatajelenet, mindennel, ami ehhez szükséges. A zeneirodalom legjobb csatája.
Az egyes tételek közötti átvezetések gyengébbek, és némi fáradtság a mû végén.”
A párizsi bemutatón Debussy jegyzetelt: „Ez a mû képeskönyv, vagy még inkább
mozgókép. De meg kell mondani, hogy egy zeneszerzõ, aki ilyen hatásosan épít fel
egy kompozíciót, bizony közel áll ahhoz, hogy lángésznek nevezzük”.

Jegyek kaphatóak 1500, 2000, 2500 és 3000 Ft-os áron 


2009. �prilis 29. szerda 19:30, Zeneakadémia

Sosztakovics: Hegedûverseny
Mahler: IV. szimfónia


Sergey Tsoy - hegedû
Miks Adrienn - szoprán

Vezényel: Toshihiko Matsunuma

 

Sosztakovics: a-moll hegedûversenye David Ojsztrah részére készült 1955-ben.
A kísérõ együttes összetételénél a zeneszerzõ elkerülte a súlyos, tömött hangzásokat, és jelentõs funkciót juttatott a cselesztának, hárfának, valamint a xilofonnak. A hegedûszóló a fagott ellenpontozó mozgása közben mutatja be a
Nocturne címû elsõ tétel fõtémáját, de a tétel a továbbiakban is inkább kamarazene, mint concerto benyomást kelt. A második helyen álló Scherzóban a fafúvósok valósággal concertinoszerû csoportosulásban sorakoznak fel a szólóhegedû mellé. A Passacaglia formájú lassú tétel ostinato basszusa fölött a hegedû kadenciaszerû dallama bomlik ki. A nagyszabású kadencia után attacca következik a finálé temperamentumos, gunyoros mozgalmas zenéje, amelyben a hegedû virtuóz szakaszait a zenekar karakterisztikus epizódjai váltják fel.


A versenymû szólistája a fiatal orosz hegedûmûvész, Sergey Tsoy. A dallasi zenekarban játszó mûvész szólistaként is koncertezik szerte a világban. A 2007-es Shlomo Mintz által vezetett Sion Nemzetközi Hegedûversenyen – melyen a Dohnányi
Zenekar kísérte a versenyzõket – II. helyezett lett, különdíjat nyert, valamint
a zenekar meghívását erre a budapesti koncertre.


A hangverseny második felében Mahler IV. szimfóniája hangzik el. 1901-ben magaa szerzõ vezényelte a mû bemutatóját Münchenben. A természetélmény és a népdal-
inspiráció mellett megfigyelhetõ a bécsi klasszikus szimfóniák nyilvánvaló hatása is. A mû hangulata mindvégig derûs, terjedelme és zenekari apparátusa Mahler többi szimfóniájához képest kisebb, formálása tömörebb. A tételek rendje Beethoven IX. szimfóniájára utal, nemcsak azzal, hogy a scherzo – illetve az ennek megfelelõ Ländler – a második helyre került és a zárótételben énekhang csendül fel, hanem azzal is, hogy a leglényegesebb, legszélesebben kibontott mondanivalót a harmadik helyen álló lassú tétel hordozza. Míg azonban Beethoven szimfóniájának fináléjában nagyszabású énekes együttes szerepel, addig Mahler szopránhangra írt zenekari dallal fejezi be mûvét. Ez a dal – mint több más alkalommal is – a Des Knaben Wunderhorn címû gyûjteménybõl való, a mennyei élet boldogságát zengi.

Toshihiko Matsunuma Bécsben élõ japán karmester 1998-ban az MTV IX. Nemzetközi Karmesterversenyének döntõse volt, majd 2002-ben a X. Nemzetközi Karmesterverseny elsõ helyezettje. A dirigens immár a zenekar visszatérõ vendége, 2004-ben nagy sikerrel vezényelte az együttest a Zeneakadémián.

Jegyek kaphatóak 1500, 2000, 2500 és 3000 Ft-os áron 


2009. m�jus 16. szombat 19:30, Zeneakadémia

Bach: Máté passió

Kálmán László - evangélista
Blazsó Domonkos - Jézus
Csereklyei Andrea - szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia - alt
Megyesi Zoltán - tenor
Cser Péter - basszus

continuo:

Vashegyi György - csembaló, Gyöngyösi Levente - orgona, Kakuk Balázs - gamba


Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Vezényel: Hollerung Gábor

A Máté passió Bach legnagyobb szabású és egyben legrejtélyesebb mûveinek
egyike. Elsõ változata valószínûleg 1727-ben szólalt meg elõször Lipcsében. Ezt
további elõadások követték 1729-ben és talán 1736-ban. Halála elõtt néhány évvel
újra elõvette a darabot és változtatott rajta. Száz éves tetszhalál után 1829-ben
Mendelssohn vezényletével hangzott fel újra Lipcsében, s ez nem csak a Máté-passió újrafelfedezését jelentette, hanem ezzel vette kezdetét a koncertéletben az a historizmus, amely a kortárszenével egyenrangú helyet kért a múlt remekmûveinek. A nagypénteki prédikáció kedvéért két részre osztott passió-zene több mint kétórányi zenei anyagát akkor, ahogy azóta is a legtöbb esetben, húzott, tömörített, néhol áthangszerelt formában, a romantikus gyakorlatnak megfelelõ méretû apparátussal mutatták be. A Máté passió a Picander-féle librettóban gyökerezve, lényegében egységes mûként vázolódott fel. Az áriák megnövekedett tere nagyobb lélegzetû formálást engedett. Régi hagyományt követõ különleges sajátosság a Jézus recitativóit mint egy fénysugárként övezõ vonóskíséret. Nyilvánvaló, hogy a Máté passiót Bach olyan egységes mûként tervezte meg, amilyenként a János passiót nem; tanúskodnak errõl a korálok közötti összefüggések, a hangnemi terv, a tételpárosítások. A bibliai elbeszélést megszakító szemlélõdések aránya és súlya a Máté passióban jóval nagyobb, mint a János passióban volt, s ezért talán kevésbé érezzük drámainak. Bach drámai ereje ebben a mûben inkább a szimultán jelenetekben jelenik meg, s elsõsorban a kétkórusos technikán alapul. Míg az elsõ kórus, a hozzá tartozó zenekar és szólisták az Evangélista, Jézus és az összes többi bibliai szereplõ megjelenésének helye, a szembenálló második kórus általában reflektál és kommentál.

Jegyek kaphatóak 1500, 2000, 2500 és 3000 Ft-os áron 



[nyomtatás] [ablak bezárása]