Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2013-04-08 19:30:00

Műsor

A 20 éves Budafoki Dohnányi Zenekar jubileumi hangversenye
 
 Wagner: Nürnbergi mesterdalnokok – nyitány
Gyöngyösi Levente: III. szimfónia
* * *
Kodály: Galántai táncok
Respighi: Róma fenyõi
 
Cecilia Lloyd - szoprán
Vezényel: Hollerung Gábor
 
 
A Budafoki Dohnányi Zenekar ebben az évben ünnepli alapításának 20. évfordulóját.
Az ünnepi hangversenyen igyekeztünk olyan mûveket válogatni, amelyek valamilyen módon kötõdnek a zenekarhoz, illetve olyanokat, amelyekben az együttes más oldaláról is bemutatkozhat; amelyben a zenekar bemutatja mindazt az értéket, mûhelymunkát és innovációt, amely az elmúlt 20 évben felhalmozódott az együttesben.
A hangverseny bevezetéseként Wagner Nürnbergi mesterdalnokok címû operájának nyitánya hangzik fel. Ez Wagner talán legember- és földközelibb operájának elõjátéka, amelyben a szerzõ példaértékûen és magával ragadó módon jeleníti meg a nemzeti kultúra és tradíció értékei iránti tiszteletet.
Gyöngyösi Levente III. szimfóniája ott folytatódik, ahol az elsõ befejezõdött. A szimfónia azért kapta a Születés címet, mert megírását a nemrégiben született kislánya ihlette. A kompozíció - mint elmondta, négytételes, mégsem egészen klasszikus felépítésû, mert a belsõ arányai különösek. Az elsõ tétel, amely a fogantatásról szól és a nagy találkozás extatikus örömét sugározza, adja a mû egyik felét, a másik rész „a belül”, „a születés” és „a kívül” alcímet kaphatja. „Az újszülöttlét ábrázolásához, a 'kívül' tételhez, hogy új hangszínt találjak, a Mahlernél is érvényes eszközt alkalmaztam: énekelt vers szólal meg, József Attila Tedd a kezed címû költeményére.”
Kodály Galántai táncok címû kompozíciójának egy különleges elõadását hallhatják ezen az estén. Vérbõ népzene csendül fel, amit virtuóz zeneszerzõi technika és széleskörû zenei mûveltség birtokában emelt Kodály a magasrendû szimfonikus alkotások színvonalára. A nagyszabású táncköltemény ezer arcot villant fel, ezer színt, hangulatot, ízt kínál a hallgatónak, bemutatva a magyar népi mulatságok gazdagságát, vidámsággal váltakozó mélabúját. Ezen az estén a népi dallamok a zenekar tagjaiból alakult népzenei együttes elõadásában a megfelelõ helyeken úgy is megszólalnak, ahogy azokat Kodály hallhatta.
A hangverseny befejezéseként Respighi egyik leghíresebb alkotása csendül fel. Szinte szakrális hitvallás a mediterrán világról és az imádott otthonról, Rómáról. A mûben Róma fenyõit, a város egy-egy jellegzetes képét villantja fel, a gyerekzsibongástól a nyári éj érzelmein keresztül a dicsõ múlt pompázatos és reményt sugalló megidézéséig.