Zeneakadémia

2008-11-19 19:30:00

Műsor

Beethoven: Prométheusz nyitány
Beethoven: Hármasverseny
Brahms: II. szimfónia


Jandó Jenõ - zongora
Oláh Vilmos - hegedû
Várdai István - cselló
Vezényel: Uri Segal

A Prométheusz teremtményei címû balettzene, mely Beethoven elsõ találkozása a színpaddal, 1800-1801-ben keletkezett. A mû most felhangzó nyitánya igen népszerû, a táncjátéktól függetlenül is gyakran hangzik fel. A lassú bevezetés ünnepélyes hangjai vezetnek a mozgalmas, szinte lélegzet nélkül tovaszáguldó fõtémához. Ennek a folyondárszerû mozgásnak ellentéteképpen a nyitány melléktémáját apró, tagolt motívumokból szerkesztette Beethoven. Akárcsak a táncjáték további tételei, a nyitány is Haydn és Mozart hatását mutatja. Beethoven zongorára, hegedûre és gordonkára írt hármasversenye abban az idõben készült, amikor Rudolf fõherceg a szerzõ tanítványa lett. Az õ számára íródott a mû zongoraszólama. A Hármasverseny zongoraszólamát ez alkalommal a zenekar közönsége által jól ismert kiváló zongoramûvész, Jandó Jenõ, a hegedûszólót Oláh Vilmos koncertmester adja elõ. A cselló szólamot Várdai István, a budapesti és a bécsi Zeneakadémia ifjú tehetsége, számos nemzetközi verseny gyõztese, a 2007-es moszkvai Csajkovszkij Verseny III. helyezettje szólaltatja meg.

Brahms II. szimfóniáját 1877-ben a Bécsi Filharmonikusok mutatták be a világhírû magyar származású karmester, Richter János vezényletével. A mûbõl élet és erõ árad, kedély és kellem, ellentmondva mindazoknak, akik Brahmsot komor és tépelõdõ hangulatú mûvei alapján egyoldalúan ítélik meg. Ez a tépelõdõ hang a D-dúr szimfóniában is jelen van ugyan, a mû összességében azonban romantikus szellemben idézi fel a Mozart-szimfóniák elbûvölõen optimista szellemiségét, pasztorális nyugalma Brahms kevés napfényes alkotása közé tartozik.

Az est dirigense az Amerikában élõ, izraeli származású világhírû karmester, Uri Segal. Karrierje az 1969-es Dimitri Mitropoulos Nemzetközi Karmesterverseny megnyerésével indult, mely után Bernstein asszisztenseként dolgozott a New Yorki Filharmonikusoknál. Európa és Amerika szinte minden híres zenekarát vezényelte, így például az English Chamber Orchestrat, a Berlini Filharmonikusokat, a Royal Concertgebouw zenekarát, de magyar kötõdése is van, hiszen 1969-1974 között a Philharmonia Hungarica vezetõ karmestere volt. Az utóbbi idõben inkább Amerikában, Japánban vezényel sokat.