Olasz Kultúrintézet

2010-04-30 19:30:00

Műsor

Glinka: Ruszlán és Ludmilla - nyitány
Prokofjev: III. zongoraverseny
Berlioz: Fantasztikus szimfónia
Közremûködik: Roman Rabinovich - zongora
Vezényel: Yoav Talmi

A mai hangverseny elsõ darabja a zenetörténet egyik legnépsze­rûbb nyitánya, egy szédületes száguldás hamisítatlan orosz érzelem- és dallamvilággal, ritmikai virtuozitással, ami egy zenekar technikai tudásának próbakövét jelenti. Akárcsak a szerzõ elsõ operájában, itt is hibátlanul érvényesül az olasz mesterektõl tanult dallamos énekszólam, a németektõl elsajátított gondos kidolgozás és a francia nagyopera látványos pompája. A hangverseny második darabja szintén a szláv zene egyik klasszikusa. Prokofjev mûvészete az orosz népzenében gyökerezik, szerkesztésmódja, kifejezés­technikája pedig a klasszikus korszakok újrafeldolgozása. A ma este felcsendülõ zongoraverseny 1921-ben készült el, anyagát azonban több éven keresztül gyûjtötte a szerzõ: már 1911-ben feljegyezte azt a témát, amelyet az elsõ tétel egyik epizódjában feldolgozott. A darabban sok pillanatban érezhetjük a barokk zene hatását, ugyanakkor a zongora Bartókhoz hasonlóan nem csak dallam-, hanem ütõhangszerként is bemutatkozik. A zongoraversenyt a fiatal izraeli zongoramûvész, Roman Rabinovich, a 2008-as Arthur Rubinstein International Piano Master Competition nyertese adja elõ. A hangverseny záró száma Berlioz Párizsban, 1830-ban bemutatott Fantasztikus szimfóniája. Nyilvánvalóan Beethoven Pastorale szimfóniájának hatására alkotta meg a maga – ugyancsak öttételes – prog­ramzenei képsorozatát. Míg azonban Beethovent a természet ihlette, addig Berlioz szimfóniájának keletkezésében egy sorsdöntõ szerelem játszott szerepet. A mûvet nem az érzelmek, hanem inkább a parancsoló kényszer ösztönözte, hogy megszabaduljon a reménytelennek tûnõ vágyakozás gyötrelmeitõl. Zenében, sõt, tulajdonképpen egyetlen dallamban fejezte ki szenvedélyét és szenvedését. Ez az egyetlen dallam, a híres „idée fixe” az imádott nõ alakját eleveníti meg különbözõ látomásokban. A szimfónia – valóban fantasztikus – történései köré Berlioz nem kevésbé bizarr keretet képzel: egy ifjú mûvész szerelmi bánatában öngyilkosságot követ el, az ópiumtól várt halál helyett azonban csak kábulatba esik. Ebben a kábulatban éli át szerelmének sejtelmes-tragikus történetét, az imádott nõ lényének – illetve a hozzá kapcsolódó dallamnak – megannyi átalakulását. A szimfóniához Berlioz részletes programot adott, ez segíti hozzá a hallgatót, hogy az önmagukban is érdekesen megformált részletek között összefüggést találjon. Tételei: Álmok, szenvedélyek; Bál; Jelenet a mezõn; Menet a vesztõhelyre; Boszorkányszombat.

Jegyek 3500, 2700, 2200 és 1500 Ft-os áron vásárolhatók a Jegy- és bérletvásárlás menüpontban található irodákban.