Klauzál Gábor Budafok–Tétényi Mûvelõdési Központ

2011-02-25 19:00:00

Műsor

 Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára

Kákonyi: Suite in d (Tiraspol Concerto)

Goldmark: Falusi lakodalom

 

Farkas István Péter – harsona

 

Vezényel: Hollerung Gábor

 

A mai este elsõ darabja egy igen érdekes, zenepedagógiai célzatú zenemû. A brit Nevelésügyi Minisztérium 1945-ben megbízta Brittent, hogy írjon olyan darabot, amely alkalmas arra, hogy egy oktatófilm keretén belül bemutassa a gyerekeknek a zenekari hangszereket, azok hangszínét, sajátságait, játszási módjait. Ez alkalomból született a Változatok és fúga egy Purcell-témára (The Young Person's Guide to the Orchestra – Fiatalok zenekari kalauza). Brittennek az az ötlete támadt, hogy a zenekari darabhoz Henry Purcell Abdelazar, vagy a szerecsen bosszúja címû kísérõzenéjének rondótémáját használja fel. A darabhoz készült kísérõ szöveg is, amit Britten barátja, Eric Crozier írt. Az elképzelés szerint a szöveget vagy a karmester, vagy egy külön elõadó mondja el a zenei elõadás közben. A darab azóta is óriási sikert arat gyermekek, fiatalok és felnõttek körében egyaránt.

Kákonyi Árpád Suite in d címû mûvének ihletõje Jan Peter Pupuska 1682-ben, 22 évesen komponált mûve, az elsõ d-moll szvit, avagy a "Tiraspol Concerto". Ragadványneve jóval keletkezése után, valamikor a 18. század végén kapcsolódott mára már elválaszthatatlanul a mûhöz, megkülönböztetve azt a Donyeckben íródott fúvószenekari d-moll szvittõl. A kompozíció Pupuska másfél éves tiraspoli udvari szolgálata során íródott, hosszas, lázas munkában. A teljes darabon végig-kísértõ Passacagliában a kor trombitamûvésznõ-idoljával, Ghimpu Sophie-val kötött sikertelen házasságuknak állít megrázó mementót a szerzõ. Ahogy naplójában is olvashatjuk: "Szaffi nélkül nem tudok élni."

A hangverseny második felében Goldmark Károly elsõ szimfóniája, a Falusi lakodalom csendül fel. A szerzõ nemcsak a szimfóniának, de az egyes tételeknek is címet adott. A szerzõ e korai alkotásában már találkozhatunk Goldmark sajátos, keleties színezetû, ám sok vonatkozásában mégis magyaros, gazdagon áradó dallamosságával, amely késõbbi mûveiben valóságos névjegyévé vált. A szimfónia elsõ tétele a Nászinduló. Rövid, jellegzetes dallamát változatokban dolgozza fel a komponista. E változatok gazdag képzeletrõl és fejlett hangszerelési technikáról tanúskodnak. A második tétel zenei funkciója szerint közjáték, címe Menyasszonydal. A rövid darab változatos és finom ritmikai leleményével gyönyörködtet. A szimfónia harmadik tétele a hagyományos scherzo mozgalmasságával és szellemes ötleteivel sziporkázik, bár címe szerint Szerenád. A negyedik tétel lassú zene, lírai pihenı: A kertben. A finálé bõvérû Tánc, bizonyos fokig emlékeztet az elsõ tétel nászindulójára. A mû a budapesti bemutatón igen nagy hatást keltett: a darab elsõ budapesti elõadását maga Goldmark vezényelte 1876-ban.