Hagyományok Háza

2016-05-07 16:00:00 1011 Budapest, Corvin tér 8.

Műsor

 



Népzene és városi cigányzene Beethoven budai látogatásának idején
 

Pál István Szalonna és bandája



JEGYVÁSÁRLÁS ITT!


A Beethoven Budán Fesztivál együttműködő partnere a Budafoki Dohnányi Zenekar
 

Amikor Beethoven 1800-ban Budán járt, Magyarországon már javában kezdtek elterjedni a fénykorukat valamivel később élő cigánybandák, hiszen
az első ismert zenekart nagybőgős férjével és zenész sógoraival a prímás Czinka Panna alapította 1728-ban. A híres hegedűst leggyakrabban férfiruhában,
pipával és hangszerével ábrázolták, és így is temették el 1772-ben Gömörben, mindössze két évvel Beethoven születése után. Munkásságát sajnos
nem sikerült dokumentálni, így csak találgathatunk, hogy a neki tulajdonított nóták vajon eredetiek-e, de szerencsére a későbbi korok már jobban felfejthetők, hiszen a reformkorban az arisztokrata udvarokban, a szalonokban és a szórakozóhelyeken,
kávéházakban is megjelentek a cigányzenekarok. A városi, kávéházi cigányzene
mellett a falusi cigányok többnyire az akkori magyar (vagy más nemzetiségi) népzenét játszották, így a stílusrétegeket felfejtve már egy fokkal könynyebben
rekonstruálható a korabeli népzene és talán a városi cigányzene is.
Mindenesetre erre vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának vezetôje, a nagyszerû, Liszt-díjas prímás, Pál István „Szalonna” és bandája, akik
tavaly ünnepelték fennállásuk tizedik évfordulóját.
De ahogyan Beethovennek is többnyire nemesurak elôtt kellett játszania, úgy már „Szalonna” is elmondhatja magáról, hogy szerepelhetett előkelő
közönség előtt, hiszen muzsikált már Károly hercegnek és a néhai Vasladynek, Margaret Thatchernek is, akiket lenyűgözött a magyar népzene, és személyesen gratuláltak a zenésznek.