MTA Budavári Díszterem

2016-05-07 19:00:00 1014 Budapest, Országház u. 30.

Műsor

 

Beethoven emlékhangverseny - Vásáry Tamás szonátaestje


Beethoven: Pathétique szonáta No. 8 Op.13 (1798)
Beethoven: Esz-dúr szonáta No. 26 Op. 81a „Les adieux” (1810)
* * *
Beethoven: Mondscheinsonate Op. 27 (1801)
 

MINDEN JEGY ELKELT!


A Beethoven Budán Fesztivál együttműködő partnere a Budafoki Dohnányi Zenekar
 

Beethoven széles körben és világszerte elfogadott hírneve és presztízse büszkévé tehet ma bennünket arra, hogy elődeink 216 évvel ezelőtt itt hallgathatták az akkor 30 éves zongoravirtuózt és zeneszerzőt. Ezért a Budavári Önkormányzat immár 17. éve Beethoven hangversennyel tiszteleg május 7-én a bécsi klasszika legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoven a Budai Theatrumban adott koncertjének emléke előtt. Az évről évre ugyanakkor, ugyanott megrendezett emlékhangverseny mellett hagyománnyá vált az is, hogy a koncert előtt a Budavári Önkormányzat koszorút helyez el a Várszínház falán lévő Beethoven emléktáblánál. Az idei emlék-hangverseny az épület átalakítása miatt nem valósulhat meg az ódon falak között, ezért új helyszínt kerestünk. Az MTA Budavári Dísztermében, Vásáry Tamás előadásában Beethoven második alkotó periódusa jelenik meg, amelyben – Beethoven szavait idézve – „az ember legnagyobb erénye, az erő” érvényesül. Az elhangzó négy szonátánál az emberi titán ereje teljében nyűgözi le közönségét.
 
A „neves” zongoraszonáták sorát Beethovennél az 1798-as Sonata Pathétique nevet viselő nyitja: a Lichnowsky hercegnek ajánlott művet szenvedélyes, tragikus hangvétele alapján a kiadó nevezte el, de Beethoven beleegyezésével. Az 1801-ben befejezett Holdfény szonátát Beethoven mint fantáziaszonátát jelölte meg (Sonata quasi una Fantasia) és ajánlotta tanítványának, Giulietta Giucciardi grófnőnek. A Holdfény alcím csak Beethoven halála után ragadt a szonátához, miután a német zenekritikus és költő, Ludwig Rellstab az első tételt a luzerni tó feletti holdfényhez hasonlította. Hasonlóan Beethoven halála után kapta az 1804 és 1806 között komponált f-moll szonáta az Appassionata nevet egy – a darabból négykezes verziót publikáló – kiadótól, ami nem is csoda, hiszen talán Beethoven egyik legviharosabb szonátájáról van szó: mint azt neve is mutatja, maga az elsöprő szenvedély. A kiadó nyúlt bele a címbe a Les Adieux szonáta esetében is, mivel az 1810-ben keletkezett darab Rudolf főherceg távozására született, és Beethoven maga is úgy gondolta, hogy a francia „adieux” szó koránt-sem olyan bensőséges és kifejező, mint a német „Lebewohl”, amelynek szótagjait az első tétel első három akkordja fölé is írta.
 
A Zongoraművész
Vásáry Tamás Kossuth-díjas, Millenáris Kölcsey-díjas, Nemzet Művésze-díjas zongoraművész, karmester és író, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója. Számos lemeze jelent meg a Deutsche Gramofonnál, többek között Chopin-album, a négy Rachmaninov zongoraverseny a Londoni Szimfonikusokkal és Mozart zongoraversenyek a Berlini Filharmonikusokkal. Több mint száz zenekart vezényelt, és több ezer hangversenyt adott a világ minden táján, beleértve a New York-i Carnegie Hallt, a londoni Albert Hallt és a Festival Hallt, a Berlini Filharmóniát és a bécsi Musikvereint. A Hungarotonnál megjelent többek között a kilenc Beethoven szimfónia felvétele, a Collins Classic lemezkiadónál pedig Beethoven zongoraszonátáinak felvételei, amelyen a május 7-i Beethoven emlékkoncerten felcsendülő négy szonáta szerepel.