Zeneakadémia

2016-03-05 19:30:00 1061 Budapest Liszt F. tér 8.

Műsor

Sostakovics: Ünnepi nyitány
Sosztakovics: I. hegedűverseny
Mozart: Davidde penitente K 469

Közreműködik:
Kelemen Barnabás - hegedű
Csereklyei Andrea - szoprán
Megyesi-Schwartz Lúcia - alt
Csapó József - tenor

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

vezényel:
Hollerung Gábor
 

 A nagy Októberi szocialista Forradalom 37. évfordulója
alkalmából ünnepi koncertet adtak a Bolsoj teatr-ban, 1954-ben. A színház vezetőjének pár
nappal a koncert előtt ütött szöget a fejében, hogy
nincsen egy valamire való, új zenemű, amit bemutathatnának,
ezért fordult sosztakovicshoz, aki pár
nap alatt vetette papírra a zeneművet. tempójában
és témájában glinka Ruszlán és Ludmilla nyitányát
vette alapul, az életörömöt sugárzó, rézfúvósokkal
„megspékelt” nyitány valóban igazi ünnepi hangulatot
áraszt. Olyannyira, hogy az 1980-as Olimpiát
és a 2009-es Nobel-díj ünnepséget is ezzel a zeneművel
nyitották meg.
A nyitányt követően sosztakovics I. hegedűversenyét
hallhatják Kelemen Barnabás közreműködésével.
A szerző a kompozíciót David Ojsztrahnak
ajánlotta. Bár a zeneművet már 1948-ban fejezte be
a zeneszerző, de az akkori kedvezőtlen művészetpolitikai
klíma miatt gondolni sem mert a bemutatásra.
A darab így csak két évvelsztálin halála után,
1955-ben jelenhetett meg, az enyhülés levegőjét kihasználva,
a tizedik szimfónia szomszédságában.
A versenymű tanulmányozása és bemutatása után
maga Ojsztrah ragadott tollat, hogy a darabbal kapcsolatos
meglátásait megossza a szovjetszkaja Muzika
olvasóival. ebben így fogalmaz: „a mű kivételesen
érdekes és vonzó feladat elé állítja az előadóművészt […]
igen tartalmas szerep ez, amely tág lehetőséget tár fel nemcsak
a hegedűművész virtuozitásának bizonyítására, hanem
mindenekelőtt a mély érzések, gondolatok és hangulatok kifejezésére
is”. Ojsztrah a hangszertechnikai követelményeken
túl egyszerre szembesül a mű magával
ragadó voltával mind emocionális, mentális és spirituális
téren, többször megjegyzi, mennyire megkapta
őt a darab, mennyire a hatása alá került.
A hangverseny msáodik részében Mozart Davidde
penitente (Bűnbánó Dávid) című zeneművét hallhatják.
A bécsi zenész özvegyek és árvák egyesülete
1785-ben kérte Mozartot, hogy írjon zeneművet
a jótékonysági koncertjükre. Mozart – egyrészt
idő hiányában, másrészt pedig, hogy művét Bécsben
is bemutathassa – a salzburgban 1783-ban bemutatott
(máig is befejezetlen) c-moll mise Kyrie
és gloria tételét vette alapul, ezt pedig egy szoprán
és tenor áriával egészítette ki. Így született meg ez
a zenemű, melyet viszonylag ritkán hallhatnak magyarországi
koncerttermekben.