Művészetek Palotája

2015-11-21 19:30:00 Budapest 1095 Komor Marcell u. 1.

Műsor

Femina ex machina

Mahler: VIII. (Esz-dúr) szimfónia („Ezrek szimfóniája”)

Közreműködők:
 
Cecilia Lloyd, Váradi Zita - 
szoprán
Lehőcz Andrea, Bakos Kornélia - 
alt
Varga Donát - 
tenor
Massányi Viktor - 
bariton
Pintér Dömötör - 
basszus
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Nyíregyházi Cantemus Gyermekkar (karigazgató: Szabó Dénes)
 

Vezényel: Hollerung Gábor

 
A Müpa és a Budafoki Dohnányi Zenekar közös sorozata az emberi lét és a művészet egyik legnagyobb kérdését, az örökkévalósághoz való viszonyt helyezi középpontjába. A késő romantika jellegzetes alakjaként Gustav Mahler hétköznapi létünk és az örökkévalóság konfrontációját fogalmazza meg alkotásaiban, eszközrendszerében egyre táguló dimenziókkal. Életműve és egyúttal a késő romantika egyik tetőpontja VIII. szimfóniája, amely valójában a zenetörténet legmonumentálisabb oratóriuma. A két nagy létszámú vegyeskarra, gyermekkarra, hét szólistára és több mint száztagú zenekarra elképzelt mű felépítésében és gondolatiságában is talányos alkotás. 
A kéttételes kompozíció szövegeinek párosítása igen szokatlan: a Veni creator középkori himnusza látszólag nem illik a Faust második részének zárójelenetéhez. Valójában az alkotó ember áll a mű középpontjában, a világmindenség, a teremtés és az emberi lét dilemmáival. Mahler, mint a romantika korában sokan, önmagát Faust alakjával azonosítja, akiben a teremtő és alkotó embert látja. Némileg leegyszerűsítve az első tétel az alkotóerő végtelenségének dicsőítése, míg a második az alkotó emberi lét dilemmájára adott goethei válasz zenei megfogalmazása, mely az örök nőiség megváltó erejét mintegy isteni beavatkozásként hirdeti.
 
Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar, Müpa